RÖVIDHULLÁM / HF szakosztály
Elöljáróban engedjenek meg egy kis bevezet?t...
Aki rövidhullámon rádiózik, hamar találkozik az alábbi fogalmakkal: -felületi hullámok, térhullámok, terjedés, toposzféra, ionoszféra, stb...
Tegyük tisztába a fogalmakat, nézzük át az összefüggéseket.
Ha az adó - és a vev?antenna a föld felszínén van, a rádióhullámok az adótól a vev?ig két úton juthatnak el:
1. A troposzférán át a földfelszín mentén, mint felületi vagy talajhullámok, melyek Föld görbületét követve a terjedésük során veszteséget szenvednek. Ez a veszteség a frekvenciával növekszik. Igen kis frekvenciák esetében ( a leghosszabb hullámtartományban) a felületi hullám nagy távolságok áthidalását teszi lehet?vé, melyet legf?képp a kisugárzott energia nagysága határoz meg.
A rövidhullámok felületi hatósugara csekély.
Közepes teljesítmény? adóval 80 m-es sávban kb. 100 km-es felületi hullámú hatótávolsággal lehet számolni. Azonos teljesítménnyel 10 m-es sávban ez a távolság csupán 15 km-re csökken.
2. Ionoszféráról visszaver?dve, mint térhullámok terjedésével.
A térhullám visszaver?dése a Föld felé annál könnyebben valósul meg, minélaposabban lép be az ionoszférába.
Az áthidalható legnagyobb távolság egyszeres visszaver?déssel 4 000-4 500 km. Mivel azonban a rövidhullámok a talaj és az ionoszféra között többszörösen is visszaver?dhetnek, a térhullámok többszörös "ugrással" a legnagyobb lehetséges földi távolságokat is áthidalhatják.
A hullámhossz csökkenéssel az ionoszféra reflexiós képessége csökken, így kb 5 m-nél kisebb ultrarövid hullámoknál már nem tapasztalható visszaver?dés.
Az ionoszféra állapota dönt? jelent?ség? a rövidhullámú összeköttetések szempontjából, mely napszakról napszakra, évszakról évszakra és évr?l évre a napfolttevékenység függvényében változik.
80 méter
|
3500-3800 3500-3800
|
kHz
|
Csekély a nappali hatótáv, éjjel 1000 km, télen kora reggel interkontinentális
|
40 méter
|
7000-7200
|
kHz |
Télen, f?leg éjszaka teljes Európa holtzónába esik, kontinentális összeköttetések lehetnek.
|
20 méter
|
14000-14350
|
kHz |
Hagyományos DX sáv. Minden id?pontban jó a terjedés. Napfolt minimum esetén nincs terjedés. Európai összeköttetésre csak nyári id?szakban alkalmas
|
15 méter
|
21000-21450
|
kHz |
Télen nincs terjedés, csak napfolt maximum esetén. Napfolt minimumnál nyáron sem jó.
|
10 méter
|
28000-29700
|
kHz |
Er?s naptevékenység alkalmával jó a terjedés, f?leg a nappali órákban. A hullámterjedés útvonalának a Föld napsütötte részén kell haladni, így kora reggel távolkelet.
|
Jeladó (beacon) állomások
A rövidhullámú rádiózásban hasznos segít?társunkká válnak az úgynevezett automata jeladó állomások, amelyek célja a terjedés feltérképezése. Azaz ha meghallunk például egy svájci jeladót akkor tudjuk, hogy Svájc felé jó a terjedés, érdemes arrafelé próbálkozni.
Ebben a cikkünkben egy id?osztásos jeladó - típusú csoportortot mutatunk be, ahol ugyanazon a frekvencián más-más percben máshonnan sugárzó adóberendezés dolgozik.
Egy jeladó távíró (morse) jelekkel azonosítja önmagát, ami 3 percenként szólal meg és 10 másodpercig sugároz.
A 10 másodperc alatt 4-szer adja le a saját azonosító jelét csökken? teljesítmény szintekkel: 100W; 10W; 1W; 0,1W
Az alábbi táblázatra kattintva letölthet? az adások pontos id?pontjait tartalmazó lista, melyhez szinte órát lehet állítani, feltéve ha van egy jó terjedés és meghalljuk ?ket.
Ha már jeladó, akkor egy Windows alatt futtatható kis programot is felteszünk ide, ami az aktuálisan m?köd? jeladó állomás státuszát, a földrajzi helyét és egyéb adatokat mutat meg. Látható, hogy a kiválasztott jeladótól melyik irányába van éppen terjedés. Letölthet? innen.
Mindenkinek eredményes kísérletezgetést és DX-et, valamint jó terjedést kívánunk!
|